A leggyorsabb paradicsomleves

Említettem már, hogy a lányomnak sajátos elképzelése van az ételekről: hogy mi az amit megeszik, és mi az, amit megkóstolni sem hajlandó. Négykézlábon mászós korában, nem riadt vissza a földön megtalált száraz bogár elrágicsálásától, a főzött ételekkel ellenben nem állt jó viszonyban. Mondanom sem kell, ez mennyire bosszantó volt egy olyan anyuka számára, aki szeret főzni. A családnak elkészített ételek szóba sem jöhettek nála. Mivel szerette a paradicsomot és a laskát (Erdélyben a mindennemű tésztafélét laskának hívjuk), úgy gondoltam valami paradicsomos-laskás, kevés hozzávalós étellel kell először próbálkoznom, reménykedve, hogy sikerrel járok. Tekintettel arra, hogy az idővel rosszul álltam, kigondoltam a paradicsomlevesnek egy olyan verzióját, amit közel 10 perc alatt össze lehet dobni. Elkészítettem, és lőn csoda: elfogyott az utolsó cseppig. Azóta így készítem a paradicsomlevest, és örömmel jelentem, hogy mindkét gyereknek ízlik.

Hozzávalók:

3 ek napraforgóolaj

1 fej nagyobb hagyma

2 szál sárgarépa

1 kis darab zeller

1 konzerv passzírozott paradicsom (akinek van ideje a friss paradicsomot forró vízbe tenni, lehámozni a héját, és átpasszírozni  – nekem erre soha nem volt időm – az friss paradicsomból is készítheti, minden bizonnyal finomabb lesz úgy)

tészta: tetszés szerinti forma és mennyiség (én nem szoktam spórolni vele, hogy legyen rágható tartalma is)

só, ízlés szerint

cukor (vagy természetes édesítő), ízlés szerint, nálam 4-5 evőkanál, mert a gyerekeim édesebben szeretik

Elkészítés:

A hagymát, a sárgarépát és a zellert megpucolom.

A hagymát apró kockákra vágom, a sárgarépát és zellert apró lyukú reszelőn lereszelem.

A felaprított zöldségeket megdinsztelem. Kevés sót adok hozzá, így nem fog megégni, a zöldségek hamarabb levet engednek. Amikor a sárgarépa már halványulni kezd, felöntöm 1,2 liter vízzel, sózom. Amint a víz elkezd forrni, beleteszem a tésztát, a Gyermelyi kis kagylótésztát használom, valamiért nálunk ez lett a paradicsomleves tésztája, mindig ezzel készítem. Ha a tészta már szinte megfőtt (ez kb. 5 perc), hozzáadom a passzírozott paradicsomot. Felforralom és készen is van. Leveszem a tűzről és megízesítem: beleteszem a cukrot (általában szteviát vagy xilitet használok) és még utána sózok, ha szükséges. Van úgy, hogy az én ízlésemnek nem elég fanyar, ez általában paradicsomkonzervtől függ, van amelyik savanyúbb, a másik kevésbé, ezért ha szükséges teszek bele néhány csepp citromot. Most ezt a passzírozott paradicsomkonzervet használtam, és nem kellett citromot hozzáadnom.

Amennyiben te kevésbé édesen szereted, akkor felezd, vagy ízlésed szerint csökkentsd a cukormennyiséget, de mindenképpen tegyél bele egy csipetnyit, mert attól lesz kerek az íze.

Ha kóstoláskor íztelennek tűnik, több sóra, vagy cukorra, esetleg mindkettőre van még szüksége.

Tipp #1: Hogyha szereted a bazsalikomot, azt is tehetsz bele, nem fog ártani neki. Nálunk ez kimarad, mert a gyerekek nem szoktak hozzá az ízéhez.

Tipp #2: Ha az egész család számára készíted, főzheted minimális cukormennyiséggel és a gyerekeknek csak a tányérban ízesíted meg, a bazsalikomot pedig apróra vágva külön tálalhatod, így az tesz magának a levesbe, aki szeretne.