Az olasz neve ennek az éltelnek cuccosabban hangzik. Legalábbis számomra. Azonban teljesen mindegy, hogy olaszul készíted el vagy magyarul, ez egy csodálatos fogás. Aki szereti a gombát, az feltétlenül próbálja ki. Nagyjából 20 évvel ezelőtt ettem ezt egy budapesti étteremben először (későbben Olaszorságban is rendeltem, de valahogy mégis az első találkozás maradt valójában emlékezetesnek), és odáig voltam az élvezettől. Ha előfordul velem, hogy valahol megkóstolok egy ételt, ami nekem bejön, otthon megpróbálom leutánozni. Ezzel is így történt.

Az étel előnyei: kevés hozzávaló, szupergyors és extra finom. Ha a gombászás idejét hozzászámoljuk, az egy kicsit időigényesebbé teszi, csakhogy az nem a főzés szerves része, nem is munka, hanem szórakozás a javából. A gombászást kedvelők számára mondom, hogy nem csupán az ízletes vargányából készíthető el ez a fogás, a másfajta tinóruk mind felhasználhatók erre a „projektre”, az egyetlen kivétel talán az érdesnyelű tinóru, amelyik főzésre megsötétül, de ez is csupán esztétikailag lehet picit zavaró.

Hozzávalók:

1 nagyobb fej hagyma

2 cikk fokhagyma

3 kanálnyi napraforgó olaj

2 duplamarék (tudom, ez nagyon pontos mértékegység), jól megtisztított ízletes vargánya vagy tinorúkeverék

2 dl főzőtejszín

csipetnyi szárított kakukkfű

3 kiskanálnyi szárított petrezselyem

pár csepp citrom

125 g tagliatelle, de lehet ez penne vagy fussili is, bármilyen más tészta, ami akad a kamrában

reszelt parmezán sajt

Elkészítés:

A hagymát és a gombát megpucolom és apró kockákra vágom. 

Eleinte erősebb lángon pirítom a hagymát, majd alacsony lángon megdinsztelem. 

Ha időhatékonyan akarok dolgozni, akkor előbb csak a hagymát pucolom meg, vágom fel, pirítom, és amíg a hagyma dinsztelődik, hozzálátok a gomba aprításához. Kicsi darabkákra szoktam vágni, mert így az íze is erősebb lesz, de főleg azért, mert a gyerekek így jobban szeretik. Amíg a gombát darabolom, a hagymát olykor meg-megkeverem, nehogy odaégjen. Teszek hozzá egy pici sót, az is segít abban, hogy ne kapjon oda. Miután a gombát felaprítottam, a két cikk fokhagymát is pici darabokra vágom és hozzáadom a hagymához, jól beleforgatom, és 1 perc után hozzákeverem a felaprított gombát. Addig kevergetem, míg a gomba vizet ereszt és lefedem. Ha a gomba csak lassan akar vizet engedni, teszek egy pici vizet alá, különben a fokhagyma megég és keserű lesz, így az egész ételt elrontja. Minden bizonnyal kár lenne érte...

Alacsony hőfokon 10 percig hagyom rotyogni. Ha nem enged annyi vizet, hogy legyen miben a rotyogásnak megtörténnie, akkor teszek hozzá egy fél deci vizet, hogy a gomba tudjon nyugodtan megpárolódni. Sózom, borsozom, megszórom a kakukkfűvel és a petrezselyemmel. Akinek van otthon friss kakukkfüve és petrezselyemzöldje, természetesen használja azt, de a friss fűszernövényeket csak akkor adja az ételhez, amikor az már szinte teljesen kész van. A szárított zöldfűszereket a párolás elején hozzá lehet adni, hogy az ízek jól kiázzanak.

Közben felteszem a vizet főni a tésztának. Amint elkezd forrni a víz, kevés sót teszek a vízbe és beledobom a tésztát. A csomagoláson olvasható utasítás szerint készre főzőm, majd leszűröm. Én a megfőzött tésztát mindig meg szoktam locsolni egy kevés olívaolajjal és átkeverem, de ez az én mániám, neked nem muszáj ezt tenned.

Miután a gomba puhára párolódott hozzáadom a tejszínt és kevergetve addig főzőm, míg a szósz besűrűsödik, ez általában 2-3 percet vesz igénybe. Megkóstolom, ha túl édesnek ítélem, belekeverek pár csepp citromot. Olykor szükség van rá, máskor nincs. Nem jöttem rá, mikor alakul úgy, hogy szükségét érzem a citromnak. Lehet, hogy a tejszíntől függ. 

És ezennel meg is volnánk. A tésztát a tányér aljára teszem, majd ráhalmozom a gombás mártást és megszórom reszelt parmezán sajttal.

Nekünk ez nagyon bejön. Próbáld ki, ha kedved tartja. Ha nem szoktál gombászni, a gombát beszerezheted piacon, de újabban már bevásárlóközpontokban is láttam friss vargányát. Szárított gombából is el lehet készíteni. A kereskedelemben azt gyakrabban lehet kapni.

A szárított gombás verziónál annyi változik a fentiekhez képest, hogy a hagyma és fokhagymapirítás után nem a gombát adom a serpenyőhöz, hanem vizet, amibe beleteszem a szárított gombát, és nagyon alacsony lángon rotyogni hagyom 10 percig. Utána folytatom az elkészítést a fenti leírás szerint.

Tudom, kevés a kép ennél a receptnél, mert egyszer elkészítettem, és utána gondolkoztam, hogy ezt a receptet is le kellene írnom, hiszen most van itt a gombák ideje: nyár van, és eső is volt/van idén bőven. Legalább ennyi előnye legyen az esős nyárnak: van gomba!


A fázisfényképeket igykeszem mielőbb pótolni. A végeredményről volt fényképem, a többi keveset pedig akkor készítettem, amikor a lefagyasztáshoz rottyantottam össze a gombákat. Ezért nincs kép a kész mártásról. De pótlom. Ígérem. 

Comments
* The email will not be published on the website.