Az árpa egyik legősibb gabonafélénk, fogyasztása már a középkorban elterjedt volt. A 16–18. században valamennyi társadalmi rétegnél élelmiszerül szolgált. Az árpagyöngy, másnéven gersli, jótékony hatásáról ma is olvashatunk, de ennek ellenére fogyasztása kevésbé elterjedt. Pedig íze finom, és sok olyan tulajdonsága van, amely hasznos az emberi szervezet számára. Legfontosabbak közül megemlíthetjük, hogy méregtelenít, magas az ásványi anyag tartalma, erősíti a csontrendszert, a gabonák közül legmagasabb a vitamintartalma, nagyon jó a glikémiás indexe és terhelése, ezért mértékkel, cukorbetegek is fogyaszthatják.
Régen leginkább kásának készítve ették. A 16. század végéről ránk maradt, majd később, a 19. században B. Radványszky Béla által publikált első magyar szakácskönyvünkben is több helyen megjelenik az árpakása. Már a korai időkben felismerték ennek a gabonafélének a jó tulajdonságait. Mindezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy már a 16. században betegek kímélő fogásként is ajánlotta akkori szakácsunk, aki gyaníthatóan a Báthoryak vagy János Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában főzött. „Névtelen” szakácsmesterünk, közel 500 évvel ezelőtt a következőket írta: „Egy éteknek sokféle formáját az betegnek kedvéjért feljedzettem, hogy ma így, holnap másképpen elkészéthesd mind ezen egyféle étket (úgy tetszik neki), hogy mind más. Az riskását is ezenképpen elkészéthesd, de az árpa darából való étek az nagy hőségben jobban hűvösít, lágyít, gyógyít.” Az árpagyöngy lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz, így hosszú időn át tartó teltségérzetet ad. Magas rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést, sokféle B-vitaminnak és A-vitaminnak forrása, valamint kalciumot, foszfort, káliumot és vasat is tartalmaz. Semleges íze miatt sós, valamint édes ételekben (reggeli kásák) egyaránt használható.
Hozzávalók 4 személyre: 1 bögre árpagyöngy, 6–7 bögre alaplé vagy víz, ½ kiskanál só (ha alaplével készítjük a só mennyiségét megfelezzük), 100 g rukkola saláta, 2 kisebb alma, egy csokor petrezselyemzöld, 10 db. friss bazsalikomlevél, fél maréknyi dió, 50 g parmezán sajt.
Salátaöntethez: 1 citrom leve, 30 ml olíva olaj, csipetnyi só, csipetnyi cukor.
Elkészítése: Az árpagyöngyöt bő vízben vagy alaplében, fedő alatt, egy óra alatt puhára főzzük. Tapasztalatom szerint, salátakészítéskor szerencsésebb bő folyadékban megfőzni, majd leszűrni, mert úgy a szemek kevésbé fognak összeragadni. Kihűlés után villával fellazítjuk, összekeverjük az apró kockákra vágott almával, az aprított dióval, petrezselyemzölddel, bazsalikomlevéllel, illetve a rukkola salátával, majd nyakon öntjük az előzőleg elkevert citromos salátaöntettel. A tetejére parmezándarabokat szórunk. Grillezett húsok, sültek mellé kitűnő köret, de önmagában is gyönyörűen megállja a helyét.